Őrizzük azt, amit őseink ránk hagytak

Sepse a Hercegszöllősi járás területén helyezkedik el. A település horvát neve (Kotlina) völgykatlant jelent. Az 1900-ban végzett népszámlálás szerint lakossága 1072 fő, amely 2011-re 284 főre csökkent.

A falu népe régen megosztott volt, a települést reformátusok lakták, rajtuk kívül csak néhány módosabb katolikus család lakott bent a faluban. A katolikusok szegény napszámosok voltak, ők a Csicsögőben és a Falu parlagában laktak.

Az ezernél is több lakosból mára már csak 220 lelket számol a falu. A jobb megélhetés reményében több fiatal család költözött külföldre. A reformátusok és a katolikusok száma is nagy mértékben csökkent. 1952-ben a katolikusok létszáma 456 volt, jelenleg a faluban 60 katolikus vallású lakos él.

A katolikus közösségről a 87 éves Urbán Anna, a katolikus közösség legöregebb tagja mesélt lapunknak.

- 1865-ben lett a sepsei katolikus egyház a Hercegszöllősi plébánia filiáléja. Az első katolikus harangot 1926-ban lovaskocsin hozták Sepsére, ahol a hívek várták. Én még azokra az időkre emlékszem vissza, amikor a faluba nem járt plébános szentmisét tartani. 1943 körül idősebb Horvát János toborozta a katolikus híveket egy közösségbe. A katolikus iskolában - mert akkoriban két iskola is volt, egy katolikus és egy református - minden vasárnap reggel nyolckor misét tartott Horvát János, délután pedig létániát. Akkoriban 456 katolikus volt a faluban - meséli Anna néni.

Az első sepsei búcsút 1947-ben tartották meg szeptember 12-én, Mária neve napján. A sepsei búcsút azóta is minden szeptember 12-én megünneplik.

- Az első búcsúra érkezett hozzánk Hercegszöllősről a plébános, aki megtartotta a szentmisét. Attól az évtől kezdve minden hónapban egyszer kijárt a plébános és megtartotta a szentmisét. Annak ellenére, hogy a plébános csak egyszer jött Sepsére, a katolikus hívek minden vasárnap imádkoztak - mondja Anna néni.

Ezt a szokást a mai napig megtartják, a katolikus asszonyok minden pénteken találkoznak, hogy imádkozzanak, és templomi énekeket énekeljenek.

- Gyakran tartunk összejöveteleket, ahol imádkozunk, énekelünk. Templomunk nincs, imaházunkban nincs fűtés, így házaknál találkozunk. A plébános havonta egyszer jön Sepsére szentmisét tartani, de mi igyekszünk minél többször találkozni. Karácsony előtt, az adventi időszakban rendszeresen találkozunk. Az adventi imádsággal kezdjük, majd karácsony után a Lourdesi kilenced következik. A Lourdesi kilencedet 1989 óta végezzük. Ezután hamvazószerdától a böjti keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése következik - tudtuk meg Anna nénitől.

A Rózsafüzér Társulat a legelterjedtebb testvéregyesület az egész egyházban. Alapítójának Szent Domonkost tartják, aki 1211-ben Toulouse-ban szervezte meg az első rózsafüzér társulatnak tekinthető közösséget. Az 1200-as években Itália területén sorra alakultak a hasonló katolikus csoportok. A legfőbb céljuk az volt, hogy a tagok a rózsafüzér imádkozásával megszentelődjenek. Sepsén Fogarasi György akkori plébános vezetésével 1987-ben alakult meg a Rózsafüzér Társulat, amelynek Urbán Anna 27 évig volt a vezetője.

- Akkoriban a plébános úr megkért, hogy segítsek megalakítani a Rózsafüzér Társulatot, így én lettem a rózsafüzér koszorúfeje. Huszonhét év után Keresztes Mária vette át a helyem, azóta is ő vezeti a társulatot. Az első tagokból már csak négyen vagyunk, de mindig lettek új tagjaink, akik elfogadták ezt a feladatot - mondta Anna néni.

- Kevesen vagyunk, de nem adjuk fel, együtt vagyunk, imádkozunk, és őrizzük azt, amit őseink ránk hagytak - mondta el végezetül Urbán Anna.

Horvátországi Magyar Napló 11. szám
Milanović Lili